Esztétikai centrumként nagyon sokszor azt gondolják az emberek, hogy mi csak a szépséggel foglalkozunk. De ahogy egy korábbi podcast adásban is beszélgettünk már róla, sokszor pszichológusnak is kell lennünk, hiszen a változás, a változásra való igény mindig valamilyen lelki eredetű.
Sajnos a vendégekkel való beszélgetések során előfordul, hogy lelkileg nehéz témák is előtérbe kerülnek. Nem feltétlenül erőszak, de ráutaló magatartásként látjuk azt, hogy vannak súlyos problémák bizonyos párkapcsolatokban. Sokszor úgy is, hogy kívülről egy gyönyörű családnak tűnik, de zárt ajtók mögött ez korántsem valósul meg.
Éppen ezért, amikor Pokrovenszki Gergő megkeresett minket azzal, hogy szeretnének egy könyvet írni a családon belüli bántalmazásról, teljes mellszélességgel és odaadással álltunk az ügy mellé és nem volt kérdés a támogatásunk.
A témakört podcast adásunkban járjuk körbe dr. Békés Annamária az Ideál Med Orvos Esztétikai Centrum vezetőjének és Bocskai Magda, a Mi lenne veled nélkülem? című könyv egyik szerzőjének segítségével.
A Mi lenne veled nélkülem? nem egy könnyű olvasmány. Magda és Gergő a média világából érkezve vette észre, hogy a legtöbb mélyinterjú során szörnyű titkokat tárnak fel, az egyébként boldognak látszó interjúalanyok. A Covid-időszak alatt például 50 százalékkal megnövekedett a családon belüli erőszak.
Így jött az ötlet, hogy mi lenne, ha írnának egy hasonló tartalmú könyvet, amivel felhívhatják a figyelmet a jelenségre. Nem mintha ez lenne az első ilyen könyv, hiszen szerencsére ez a téma nagyon népszerű lett. Szinte minden női magazinban olvashatunk cikkeket arról, hogy milyen a nárcisztikus személyiség, és hogyan lehet felismerni, ha egy nárcisztikussal kerülsz kapcsolatba.
Talán ez könyv attól lett egy más, hogy nem csak történeteket olvashatunk, hanem valamiféle útmutatót is a kilábaláshoz. Ebben segít két szakember dr. Kiss D. Csaba, ügyvéd, és Szűcs Levente, alternatív pszichológus. Ő egyébként bántalmazó kapcsolatokból kigyógyult hölgyekkel foglalkozik elsődlegesen, de mielőtt azt gondolnánk, hogy itt csak a hölgyek, az áldozatok a valóság sokkal árnyaltabb.
Sok szakirodalom szerint is több férfi él testi-lelki bántalmazó kapcsolatban, de nem jutnak megfelelő segítséghez, mert egyszerűen nem merik bevallani, nem mernek megnyílni. Hiába az elbagatelizálás, a zárt ajtók mögött nagyon komoly pszichés hadviselés zajlik, és ahhoz, hogy egy férfi kiálljon ezzel a témával általában borzalmas dolgoknak kell megtörténni.
A könyv egyedisége az is, hogy egy bántalmazott férfi is elmeséli a történetét.
Az esztétikai centrumban elég vékony jégen táncolunk, amikor a páciensek lelki állapotára kerül a szó, hiszen segíteni csak annak lehet, aki kéri ezt, aki felkészült arra, hogy segítsenek. Viszont azáltal, hogy bárki láthatja, hogy a könyv nálunk is elérhető, bele lehet olvasni, sőt még kézzelfogható segítségek is vannak benne, már megadhatjuk azt a kezdőlökést ami szükséges lehet az érzelmi megnyíláshoz és ezáltal a segítséghez is.
De hogyan lehet segíteni, ha úgy érezzük egy ismerősünk bántalmazó közegben van?
A legtöbb esetben az elfogadó, pozitív hozzáállás tud adni egy erős alapot, hiszen ez az a légkör, amiben az áldozat hiányt szenved. Ezek után sokkal egyszerűbben megnyílhat és befogadóbb lehet a segítségnyújtásra is.
Akkor is tudunk segíteni, ha nem egy közeli ismerősünkről van szó, hiszen a munkatársakon, pácienseken is láthatjuk a jeleket. Tegyük fel a kérdést, hogy miben tudunk segíteni, van-e egy terapeutához elérhetőségünk, vagy tudunk-e kölcsön adni egy könyvet.
Érdemes a sztereotípiákat is levetkőzni, a bántalmazás nem a mélyszegénység sajátossága. A könyvben megszólaltatott riportalanyok jelentős része szinte egy aranykalitkában élt, nagyszerű anyagi körülmények között, magas iskolázottságban. Viszont a szabadságától totálisan megfosztva. És hiába jártak világmárkákban, amikor nevetség tárgya voltak, ha nem volt joguk véleményt mondani és egy árnyék életet éltek.
Sajnos a social média elferdített képe szintén nehezíti a bántalmazástól való menekvést.
Ki lehet lépni egy bántalmazó kapcsolatból a megfelelő segítséggel?
Iszonyat nehéz folyamat, de nem lehetetlen.
A nehézsége abban rejlik, hogy az áldozat sokszor gyakorlatilag felmenti a bántalmazót: “jó, hát persze ordítozik, de hát én idegesítettem föl”. Emiatt, ha a bántalmazott el is menekül egy rövid időre általában visszatér a mérgező közegbe. Ezt nevezik traumakötésnek vagy akár Stockholm-szindrómának.
Ennek ellenére kőkemény önmunkával, terápiával igenis ki lehet szabadulni, de el kell fogadnunk, hogy idő és segítség nélkül szinte lehetetlen.
Ennek az első lépése a felismerés, hogy nekünk kell változtatni, még abban az esetben is, hogyha a fizikai bántalmazásig még nem jutott a helyzet. Fontos azt is mérlegelnünk, hogy mit adunk át a következő generációnak, milyen példákat, milyen kötődési mintákat fognak a gyerekeink továbbvinni.
Sajnos azonban a kilépés önmagában nem elég a szabaduláshoz. Sok esetben a bántalmazott új kapcsolata is hasonlóan mérgező lesz, hiszen annyira szélsőséges érzelmi hullámvasutat élt át eddig, olyan nagy amplitúdóval kapott, majd vontak meg tőle szeretetet, ami szinte drogként hatott az agyra. Így a normális kapcsolat mindig unalmasnak fog tűnni. Egyébként az egészséges kapcsolatban élők pont emiatt értik meg nehezen, hogy miért vonzódik az áldozat egy bántalmazó közeghez.
Ez a fajta függés azonban az önbizalmat is felemészti. Az áldozat nem tudja elhinni magáról, hogy szerethető, ő maga sem szereti magát és akár emiatt is vágyhat túlzott szépészeti beavatkozásokra. Ezért is fontos megértenünk a belső motivációink.
Mindenben a könyv is szeretne segítséget adni, ezért szólaltat meg minden történethez két szakértőt, aki kívülről tudja látni az eseteket. Az ügyvéd sokszor plasztikus, jogi megoldást és lehetőségeket tud kínálni, amiről az átlagolvasó talán nem is tud. A pszichoterapeuta pedig a lélek oldaláról közelíti meg a történteket.
A szakemberek reflektálása megint csak nagy segítség azoknak, akik tudnak egy pici párhuzamot vonni, a saját környezetük és a könyv történései között.
A könyv megjelenése óta nagyon sok pozitív visszajelzést és megkeresést kaptak az írók, de igazán azzal érik el a céljukat, ha az olvasó meg tudja vizsgálni saját életét és környezetér. Ahogy Popper Péter írta, a mártírokat csak az oroszlánok szeretik, ezért ha dől a torony, jobb menekülni.
